elméleti alapok
Családrendszertől a terminológiáig
A név eredete
A wing tsun név eredete
A Wing Tsun Kuen elnevezés „Gyönyörű Tavasz Öklé”-t jelent. Wing Tsun-nak hívták azt a kínai hölgyet, akiről a rendszer a nevét kapta.Mi a Wing Tsun?
A Wing Tsun kung-fu egy olyan tudományos alapokon nyugvó tradicionális kínai harcművészeti rendszer, amely forradalmian új közelharci technikái révén esélyt ad a gyengébbnek is egy szabad küzdelem során. A Wing Tsun a több mint 365 különféle stílus közül az egyetlen, melyet nő alapított, átmenetet képezve a kemény és lágy stílusok között.
Főbb jellemzői
- Túlnyomórészt egyenes vonalú mozgások, követve a mottót: „két pont között a legrövidebb út az egyenes”
- Viszonylag kevés, csakis harcban alkalmazható technika,
- Alacsony, veszélyes rúgások,
- Egyidejű rugalmas, engedékeny védekezések, és
- Erős, rendkívül dinamikus támadások,
- Közelharci technikái bármilyen helyzetben alkalmazhatóak,
- A gyenge pontokat támadja, hatékony önvédelmet biztosít,
- Nem igényel különleges erőt és hajlékonyságot,
- Mindenki számára gyorsan és könnyen elsajátítható
- A technika és a logika által győz.
- A Wing Tsun Chi Sau kétszer olyan gyors, mint a vizuális reakció.
A gondolkodás
- Az ember leghatékonyabb fegyvere az agy. A Wing Tsun nem pusztán technikák sorozata, hanem a gondolatok fizikai (kézzel és lábbal való) megnyilvánulása.
- A támadó mindig erősebb! A Wing Tsun minden egyes mozdulata erre a gondolatra épül, s az alábbi pontokban is végig ez a gondolat érvényesül.
Az emberi anatómia
- A Wing Tsun harcos mindig az ellenfél gyenge pontjait támadja (szem, torok, ágyék), hiszen ezek azok a testrészek, melyeket nem lehet megedzeni.
- Minden ember különböző adottságokkal rendelkezik (férfi-nő, gyenge-erős, merev-hajlékony), de a legügyesebb ember is előbb-utóbb megöregszik. A Wing Tsun-hoz nem kell különleges testi adottság, bárki bármilyen korban elsajátíthatja.
- Az apáca elvetette az állatok utánzásán alapuló mozdulatokat, mondván, az embernek ember módjára kell küzdenie. (Hisz az embereknek nincsen mancsuk, mint a tigriseknek; méregfoguk, mint a kígyóknak, stb.)
A matematika és fizika törvényei
- A Wing Tsun a védekezéshez az ellenfél erejét, lendületét veszi kölcsön, s fordítja vissza a támadóra.
- Minden technika a lehető legegyszerűbb módon történik. Két pont között a legrövidebb út az egyenes, és ami a legegyszerűbb és legrövidebb, az a leggyorsabb!
Páratlan tanítási program
- A Wing Tsun tanítása nemzetközileg egységes tanterv alapján történik.
- Ez a tanítási rendszer olyan, mint a nyelvtanulás.
- Az első formagyakorlat az ABC: itt tanulják meg az alapokat.
- A második forma a SZAVAK-hoz hasonlatos: az alapokat technikai kombinációkká tudja alakítani a tanuló.
- A Chi-Sau (tapadós kéz) tréning pedig a NYELVTAN-hoz hasonló: a technikai kombinációk itt már folyamatos mozgássá alakulnak.
- A szabad küzdelem pedig a FOLYÉKONY BESZÉD-del egyenértékű: a tanult technikákat bármilyen körülmények között képes alkalmazni a tanuló.
Chi Sau tréning
A Wing Tsun legendás gyakorlatsorozata, mely magyarul „tapadós kezeket” jelent. Tudományosan bebizonyított tény, hogy bőrünk érzékelése sokkal gyorsabb, mintha előbb a szemünkkel érzékelnénk, és csak azután jutna el az inger az agyunkba. A Wing Tsun a közelharcra épül, s a kis távolság miatt nincs mindig idő a szemmel való érzékelésre. Különösen nagy szerepet kap ez sötétben, szűk helyen való harcnál, illetve ha szemünk véletlenül megsérült a harc során.
Elméleti alapok
Ng Mui | alapító apáca (az 5. nővér) |
Yim Wing Tsun | a stílus névadója |
Leung Bok Chau | sókereskedő |
Leung Lan Kwai | növénytermesztő orvos |
Wong Wah Bo | színész (a Vörös Bárkán) |
Leung Yee Tai | matróz – hosszúbot használata |
Leung Jan (Leung Chan) | orvos, „a kung fu királya” |
Leung Bik | Leung Jan fia |
Leung Tsun | Leung Jan fia |
Chan Wan Shun | pénzváltó (nagy fizikumú) |
Si-Jo YipMan | |
Si-Jo Leung Ting | |
Dai Si-hing Szabó Ferenc | |
Si-Hing Szabó Csaba |
Ng Mui |
Chi Shin |
Pak Mei |
Fung Dotak |
Miau Hin |
Wing Tsun | gyönyörű tavasz |
Kung Fu | kemény munka |
Shaolin | kevés erdő |
Kuen | ököl |
Kwok Sat | harcművészetek összefoglaló neve |
Chi | belső energia |
Chi-Kung | belső energiára épülő „munka”, légzésgyakorlat |
Hoi-Maalapállás felvételeYue-Peivigyázz állásSau-Chungharci kéztartásSau-Sikkezeket leengedni a test mellé (forma végén)
Yuen-dai-likkönyökerőYan-Cheung-likpuha tenyérerőCheung-kiu-likhosszú híderőSiu-kiu-likrövid híderőKwai-dai-liktérdösszehúzó erő
Yuen-dai-likkönyökerőYan-Cheung-likpuha tenyérerőCheung-kiu-likhosszú híderőSiu-kiu-likrövid híderőKwai-dai-liktérdösszehúzó erő
Wing Tsun Kung Fu Terminológia
Bart-Cham-Dao | Kések nyolc vágása |
Biu-Tze-Sau | Repülo ujjak keze |
Bong-Gerk | Szárny láb |
Bong-Sau | Szárny kéz |
Boon-Huen-Sau | Félkörző kéz |
Chum Kiu | Híd keresés (2. forma) |
Chang-Sau | Ásó kéz |
Cheung-Kiu | Hosszú híd |
Chi-Dan-Sau | Egy kezes tapadás |
Chi-Gerk | Tapadó lábak |
Chi-Kwan | Tapadó botok |
Chin-Gum-Sau | Elől lehulló kéz |
Chi-Sau | Tapadó kezek |
Chuen-Sau-Kiu | Döfő kéz felülre |
Chung-Sum-Sin | Középvonal |
Dai-Bong-Sau | Alsó bong sau |
Dai-Wong-Cheng | Alsó fekvő tenyér |
Ding-Jarn | Lefogó könyök |
Fak- Sau | Vágó kéz |
Farn-Cheung | Megfordított tenyér |
Fook-Sau | Megragadó kéz / fogó kéz |
Fai-Gerk | Ostorozó láb |
Fong-Lam-choi | Főnix szem ütés |
Gaun-Sau | Hasító kéz |
Gerk | Láb |
Gnoi-Moon | Külső kapu |
Gum-Sau | Lehulló kéz |
Hau-Gum-Sau | Hátsó lehulló kéz |
Hau-Jarn | Hátsó könyök |
Hoi-Ma | Alapállás felvétele |
Huen-Bo | Körlépés |
Huen-Dao | Körző kések |
Huen-Got-Sau | Körző-vágó kéz |
Huen-Sau | Körző kéz |
Jik-Cheung | Egyenes tenyér |
Jik-Chan-Gerk | Egyenes rugás |
Jum-Sau | Lerakó kezek |
Ju-Sun-Kuen | Cserélő ököl (ökölütés fordulással) |
Ju-Sun-Ma | Forduló állás |
Ju-Sun-Gum-Sau | Oldalra elfordított lehulló kéz |
Juen-Sun-Gerk | Ferdedöfő rugás |
Jut-Sau | Letakaró kéz |
Kau-Bo | Megkerülő lépés |
Kau Sau | Megkerülő kéz |
Kiu-dai-Kuen | Híd alatti ököl |
Kop-Jarn | Könyök a fejen túl |
Kuen | Ököl |
Kuo-Sau | Követő kéz /szekciók sorrendben gyakorlása |
Kwai-gerk | Térdrugás |
Kwai-jarn | Térdelő könyök |
Kwan-sau | Forgó karok |
Lan-Sau | Reteszelő kéz |
Lap-Sau | Megragadó kéz |
Lat-Sau | Szabad kéz |
Lat-Bo | Szabad lépés |
Lau-Sau | Merítő kéz |
Lin-Wan-Kuen | Láncütés |
Look-Dim-Boon-Kwun | Hat és fél pontos bot |
Man-Sau | Kereső kéz |
Mui-Fa-Chong | Szilvavirág alakú fabábú |
Muk-Yan-Chong | Fabábú (bábúnak használt cölöp) |
Muk-Yan-Chong-Fa | Fabábú forma |
Nau-Sau | Tekerő/csavaró kezek |
Nuk-Sau | Kilengő kezek /szekciók technikáinak gyakorlása tetszőleges sorrendben |
Ng-Lui-Kuen | Öt mennydörgő ököl |
Oi-Moon-Huen-Sau | Kifelé körző kéz |
Pak-Sau | Toló kéz |
Pai-Jarn | Vágó könyök |
Pow-Pai-Cheung | Törzset tartó tenyér |
Poon-sau | Átöntő kezek |
Pow-Chui-Kuen | Felfele emelkedő ököl |
Saam-Kok-Bo | Háromszög alakú lépés |
Saam-Pai-Fut | Háromszoros üdvözlés/imádkozás Buddhához |
Saam-Sing-Chong | Három csillag fabábú |
Sat-Geng-Sau | Torkot metsző kéz |
Sau-Chung | Harci kéztartás |
Sau-Sik | Kezek vigyázz állásba (leengedése) |
Sei-Ping-Ma | Lóállás |
Siu-Nim-Tau | Kis ötlet/Kis gondolat/Kis betekintés – 1. forma |
Tan-Sau | Kéregető kéz |
Tie-Sau | Felemelkedő kéz |
Tien-Kiu-Kuen | Ugró ütés |
Tut -Sau | Szabadító kéz |
Wong-Cheung | Fekvo tenyér |
Wong-Cheng-Gerk | Oldal rugás |
Woon-Sau | Cserélo kezek |
Wu Sau | Védő kéz |
Yan-Cheung (Jik-Cheung) | Egyenes tenyér ütés |
Yat-Chi-Chung-Kuen | Nap alakú ököl ütés |
Yee-Chi-Kim-Yeung-Ma | Kettes alakú befele fordított állás |
Yue-Pei | Vigyázz állás |
Családrendszer a Wing Tsun-ban
A család
- To-Swain legfiatalabb, családon kívüli (to-dai tanítványa)
- To-Dai tanuló, fiatalabb testvér
- Si-Dai tanuló, fiatal testvér
- Si-Mei legidősebb leány testvér
- Si-Hing legidősebb fiú testvér
- Si-Fu Apa, tanár
- Si-Mo Si-fu felesége
- Si-Kung Nagyapa
- Si-Jo Dédapa
Vélemény, hozzászólás?